Lépesméz

A lépesméz a legősibb méhészeti termék. A méz a kaptárban található keretekben viaszsejtekbe ömlesztett állapotban, viaszfedéllel lezárva található, ami nem más valójában, mint a fent említett lépesméz. A lépesmézet darabolt formában, üvegbe téve, mézzel feltöltve lehet kapni a boltokban, vagy a termelőknél. Elvileg a legérintetlenebb mézről ebben az esetben beszélhetünk, hiszen még a levegővel sem lép kapcsolatba az elfogyasztás előtt. A lépesméz viasztartalma szobahőmérsékleten morzsálódik, könnyen beleragad a fogunkba, ami kellemetlen érzés. Ezzel szemben a kaptármeleg (35 C) viaszt a nyelvünkkel egy gombócba össze tudjuk gyúrni, és úgy, mint a datolya magját el tudjuk távolítani a szánkból, vagy akár le is nyelhetjük, mert az sem káros. Ezek figyelembevételével fogyasztás előtt rakjuk a fűtőtest közelébe a lépesmézet. Vigyázat! A túlmelegített lépesméz (62 C fölött) viasztartalma megolvad. A tányérra kirakott lépdarabból mindig csak annyit vágjunk le, amennyit azonnal elfogyasztunk. Azért nem szabad előre feldarabolni, mert a vágás mentén kifolyik a sejtekből a méz, a tányér alján gyűlik össze.